Luciano úgy csapta be a mappát, mint egy bírói kalapácsot. – Partnerség, akkor. – Az állvány felé billentette az állát. – Iszunk.

Alina mosolya tiszta volt, professzionális. – Előbb aláírunk, aztán iszunk. Szeretem a dolgok rendjét. – Visszacsúsztatta az aláírt lapokat az asztalon, a tollat iránytűként igazítva mellé.

– Egy igazi üzletasszony – mondta Luciano szórakozottan. Megveregette a vállamat