**Kaiden**

A templomot tömjén és gyertyaviasz szaga ülte meg, olyan töményen, hogy marta a torkomat. A padsorokat fekete tömeg töltötte meg: család, barátok, szövetségesek, mind egy olyan csendbe burkolózva, amely fülsiketítőnek hatott. Elöl a koporsót fehér liliomok borították, Mia neve a névtáblába vésve. A mellkasom görcsbe rándult. Ennyi volt. Egy név, egy doboz, egy kezdet és egy vég. Mereven