A motorom felbőgött alattam, a szél a hajamba tépett, ahogy az éjszaka szélesre tárult. Bedőltem az út kanyarulatába, hagytam, hogy az aszfalt elmosódjon, és éreztem: a feloldozást. A szabadságot a csontjaimban, a hűvös levegő hasítását a bőrömön, azt a fajta mozgást, amitől a világ többi zaja elcsendesedik. A motorozás mindig arra emlékeztetett, amikor először megértettem, ki vagyok. Tízéves volt