Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Gőz gomolygott fel a kádból, megülve a torkomban, ahogy letérdeltem mellé. Félig szétesettnek tűnt, a szempillái nedvesek voltak, az ajkai elnyíltak, a víz pedig olyan bőrön siklott végig, amelynek sosem lett volna szabad ilyen közel engednie magához. A benne élő harcosnak már százszor el kellett volna löknie a kezem. De nem tette. Tétováztam, hüvelykujjammal lusta köröket rajzolva a porcelánon, é