Jönnek, egyre csak jönnek, mohón, erőszakra éhesen, azt gondolván, hogy a füst és a káosz érinthetetlenné teszi őket. De a Donatello-emberek nem idióták. Nem fogják hagyni, hogy a házunk harc nélkül porig égjen. Amint az első néhány fiuk a földre kerül, az egyensúly elbillen. A mi oldalunk előretör; az övék szétforgácsolódik.

– Kapjátok el, vigyázzatok a babára! – ugatja apám az előtte álló embere