– Aleric… – kiáltottam fel, és teljesen tehetetlennek éreztem magam.

Ez nem volt jó. Ez nagyon, nagyon nem volt jó.

És ami még rosszabb: még ha volt is egy szemernyi esély rá, hogy ez nem Thea műve, kizárt, hogy ne tudna már róla. Akárhogy is, csak az időt vesztegettem azzal, hogy ebben a látomásban ragadtam.

Ki kellett jutnom. Most.

„Ébredj fel.”

Arcon vágtam magam, mindennél jobban kívánva, hogy