Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– A nevem Rheyna... – mondtam. – Rheyna Knight.

Milyen furcsa volt kimondani ennyi idő után. Nem éreztem hozzá túl sok kötődést, és nem voltak különösebb kedves emlékeim sem róla. Egyszerűen ez volt az egyetlen dolog, amit fel tudtam idézni, amikor az árvaházban megkérdezték, ki vagyok. Csak a nevem, és semmi más. Még a szüleim sem.

– Allison? – kérdeztem, amikor még mindig nem szólalt meg.

Valami