„Én... Rheyna Knight... az egykor elveszett Ezüst Köd Falkából” – kezdtem, a hangom alig volt hangosabb suttogásnál. „Ezennel elutasí...”

...De nem tudtam befejezni a mondatot.

Mert tévedtem... nagyot tévedtem.

Most már láttam.

Nem azért idéztem fel azt a korábbi idővonalbeli emléket, hogy felkészítsem magam a fájdalomra, amit az elutasítás befejezésekor éreznék.

Nem... emlékeztetőnek láttam.

Emlé