Titus bólintott. – Igen, ő már halott, de ezt sosem feledem. Bár ő meghalt, a lánya még mindig él. Csak az az igazságos, ha ő fizet meg az apja bűneiért. Biztos vagyok benne, hogy utoléri a karma!

Sonia ezt hallva ökölbe szorította a kezét, és hűvösen megjegyezte: – Ó? Kíváncsian várom, kit ér utol a karma – engem vagy önt.

<i>Valóban, Apának nem kellett volna elrabolnia Rinát és a folyóba dobnia.