Felálltam, és éppen rendre akartam utasítani Emmát, amikor félbeszakított. Rám mutatott az ujjával, teste remegett a dühtől.

Én csak egy átlagos ember voltam. Mivel újra és újra provokált, feltámadt bennem a düh. Hidegen bámultam Emmára, anélkül, hogy a bűntudat legkisebb jelét is éreztem volna.

– Ez az én otthonom, és Michael az, aki eljött megkeresni engem. Ahelyett, hogy engem vádolnál a csábít