– Noah. – biccent, miközben szemügyre veszi a minket körülvevő új teret. A ketrec egyik oldalához sétál, lenéz, majd fel. Az előttem álló lélek tágra nyílt szemekkel néz körbe, és árad belőle a félelem bűze. Felvonom rá a szemöldököm, amitől láthatóan megremeg.

– Nos, ez nagyon vall rád, nem igaz? – nevet fel Xavier. – Ha valaki képes rendszert vinni a pokolba, az te vagy.

Megforgatom a szemem, és