Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Bámultam az üstököst, amíg a mellkasom kevésbé érződött zsúfoltnak. Segített. Egy kicsit. Nem eléggé.
– Mace? – suttogtam.
A szeme nem nyílt ki, de a szemöldöke kérdőn felvonódott. Ez is számít.
– Azt hiszem, az igazi családom kereshet engem – mondtam, a szavak egyszerre voltak kicsik és nagyok. – Úgy értem... a saját fajtám. Talán a saját vérem.
Bátorító „hmm” hangot adott, majd felém bökte Fergu