**Envy**

Csendre ébredtem. Takaró az államig, a kezem ott, ahová mostanában mindig téved: pont a kis pocakomon. A társaim körbevettek; őszintén szólva kicsit ijesztő volt, ahogy mindannyian bámultak.

– Lemaradtam valamiről? – kérdeztem, kinyújtóztatva a lábaimat.

– Igen, kispárom – mondta Xavier halkan.

Ez a hangnem egy szívverés alatt fordított át a melegségből az éberségbe. Felkönyököltem.

– Bos