**Elliot**

Abban a pillanatban, hogy földet értem az Alvilágban, a talaj megremegett velem. A portálom úgy csapódott be mögöttem, mint egy bevágott ajtó, visszhangozva a kőfalakon. Nem is törődtem az érkezés tompításával; csak hagytam, hogy elragadjon a düh, amely minden lélegzetvételemből áradt. A kép beleégett az elmémbe: az arca, a vigyora, ahogy felé hajolt, mintha bármi joga lenne a közelében