Az Alvilág csendes volt reggel, már ha egyáltalán reggelnek lehetett nevezni ezt az időszakot idelent. Nem sütött a nap, csupán a birodalom derengése változott meg tompán, mintha maga a fény is még félig aludna. Én nem aludtam. Órák óta ébren voltam, a köztünk lévő nevetséges párnafalat bámultam, és próbáltam nem arra gondolni, hogyan simult hozzá a légzése az enyémhez valamikor az éjszaka közepén