Irigység a kézfejével megtörli az arcát, és ismét szipog egyet, miközben én kibújok a dzsekimből, és Macy vállára terítem. Túl nagy rá, szinte elnyeli az alakját, de ő mégis szorosabbra húzza magán, és lágyan elmosolyodik. A bőrén lévő vér halványan megcsillan a haldokló fényben. Megigazítom a dzseki gallérját a nyaka körül, épp csak annyira, hogy melegen tartsa. Irigység megköszörüli a torkát, és