Az első dolog, ami beszivárog az elmémbe ébredéskor, a nehéz, mély csend –

nem az a fajta nyugalom, ami a kora reggelekkel jár, hanem az a sűrű, súlyos fajta, ami kiérdemeltnek tűnik, miután a káosz végre kifárasztotta magát.

Egy pillanatig csak fekszem, a takaró melege körülölel, és a vihar halvány emléke súrolja gondolataim szélét.

Próbálom összerakni a képet –

a szél üvöltését, a villámlás vakí