Lassan ébredek. Nem akarok. A végtagjaim nehezek, testem olvadt az álomtól. Egy másodpercig minden puha és súlytalan, mintha a világ legmelegebb helyére süllyedtem volna.

Aztán pislogok egyet.

És rájövök, hogy egyedül vagyok az ágyban.

De hallom, ahogy folyik a víz – halkan, távolról. A zuhany.

A szívem hevesebben kezd verni.

Minden a tegnap estéről özönvízként zúdul rám: a buli, Tyler, a csuklóm,