Lelépek a rúdtól, és lerogyok a padra, lógázom a lábam, miközben próbálom kifújni magam. A mellkasom még mindig zsong a gyakorlástól – mély pliék, szárnyaló battement-ok, az izmaim ébredeznek a túl sok pihenőnap után. Velem szemben Luc épp egy rendezett francia fonatba köti hátra a haját, huncut mosollyal az ajkán.

– Szóval – mondja, könyökére támaszkodva –, mesélj el mindent.

Előhúzok a táskámból