A gyermeknek, aki éppen megszólalt, csilingelő, édes hangja volt, ám a szájából előtörő szavak olyannyira gonoszak voltak, hogy az embernek megfagyott tőlük a vére.

Hideg borzongás futott végig Silas gerincén, és komoran szólalt meg: – Shane úr, Sharont bántják.

– Tudom – felelte Shane fagyos hangon, miközben zsebre dugott öklét görcsösen összeszorította.

Imádta a kislányt, és iszonyatos harag önt