Connor nem számított rá, hogy a húga így fog sírni. Nem volt már kedve tovább ugratni, ezért odalépett, hogy megnyugtassa. – Bocsánat, Sharon. Nem akartam. Csak most jutott eszembe nekem is.

– Tényleg? – kérdezte Sharon szipogva.

Connor szeme felcsillant, és szemérmetlenül hazudott: – Igen, tényleg!

– Rendben, akkor megbocsátok, de legközelebb hamarabb jusson eszedbe az ilyesmi, jó?

– Jó.

Shane és