Daniel szemszöge

Érzem, hogy Hunter érzelmei teljesen megvadulnak, de semmilyen hangot nem hallottam a konyhából, így berohanok. Aspen gyorsan elmondja az elmekapcsolatunkon keresztül, mi történt, és rájövök, hogy semmit sem értenek Hunter Lykánjával kapcsolatban.

Hunter lassan megnyugszik az ölemben, és örülök, hogy Gabe vette a fáradságot, hogy megfigyelje, hogyan issza a kávéját. Hozzá tudnék szokni, hogy így üldögélünk Hunterrel és Aspennel; Joshua dorombol a fejemben.

– Hunter, van néhány dolog, amit el akarok és el kell magyaráznom neked. Először is, a Tanács cserbenhagyott téged és az Édesanyádat azzal, hogy nem talált nektek egy Lykán Falkát, ahol élhettek volna. Ez megkönnyített volna néhány dolgot számodra.

Azért rohantam be a konyhába, mert éreztem, hogy az érzelmeid kavarognak. Ahhoz, hogy ez Édesanyád számára is értelmet nyerjen, szükségem van arra, hogy Brent először írjon az egyik fiamnak, utána könnyebb lesz elmagyaráznom. – Megkérem Brentet fejben, hogy írjon Justinnak a hírrel, hogy megtaláltam a Páromat.

Justin az, aki minden érzelmét kimutatja, ellentétben az idősebb bátyjaival. Brent bólint, én pedig Aspenre nézek, és így szólok:

– Hunter, nézz az Édesanyádra. – Brent elküldi az üzenetet a telefonján, és másodperceken belül Aspen döbbenten néz körbe.

– Alfa, úgy tűnik, Jayce is megérezte Huntert. Kaptam tőle egy üzenetet pár perce, de nem vettem észre – mondja Gabe, miközben Aspen még mindig tanácstalan. Hunter az anyját bámulja, és lassan egy apró mosoly jelenik meg az arcán.

– Nemcsak a Párod érzelmeit érezheted, hanem a gyermekeidét is. Azért érzed az enyémet, mert... – a szavai elhalnak, és a szeme elkerekedik. Mély lélegzetet vesz, és a mosoly az arcán egyre szélesebb lesz.

– Érzem az érzelmeiket is! – kiáltja, és rám néz, ahogy megszólal a telefonom. Jax az, gyorsan felveszem.

– Szia, Jax. – Megvárom, amíg lecsendesíti a fivéreit, mielőtt válaszolnék a kérdéseire.

– Igen, megtaláltam a második esély Páromat. Nem, ő Vérfarkas. Igen, amint lehet, hazamegyünk. – Nem kérdez testvérekről, és úgy döntök, nem mondom el nekik Huntert; ezt a meglepetést tartogatom arra az időre, amikor hazaérünk.

Hunter rám néz, én pedig rákacsintok, ahogy befejezem a beszélgetést a fiaimmal. Rám emeli a tekintetét, én pedig megszólalok:

– Nem kérdeztek testvérekről, szóval nagy meglepetésben lesz részük, amikor hazaérünk. – Ezzel kuncogásra késztetem.

– Ezért vagyok képes időnként olvasni Hunterben? – kérdezi Aspen, én pedig elmagyarázom, hogy képesek vagyunk megérezni a gyermekeink erős érzelmeit. A megjelölés azt jelenti, hogy ő érezheti a fiaim érzelmeit, én pedig Hunterét.

– Azért kértem Brentet, hogy Justinnak írjon, mert ő jobban ki tudja mutatni az érzelmeit. Kezdetben ez időnként ijesztő lehet, de nem minden érzelem érezhető – mondom, miközben Aspenre nézek, és hallom, ahogy Hunter maga elé motyogja: „Hála az Istennőnek ezért.”

– Luna, kérdezhetek valamit? – szólal meg Brent, de Aspen nem válaszol.

– Aspen, kérdezhetek valamit? – próbálkozik újra, és ezúttal a nő rá is néz, miközben Gabe nevetni kezd.

– Anya, szándékosan hagytad figyelmen kívül, vagy nem értetted, hogy rád gondolt, amikor azt mondta, Luna? – kérdezi Hunter. Aspen orcája elvörösödik, Gabe pedig még jobban nevet.

Aspen mindkettőjüket figyelmen kívül hagyja, és Brenthez fordul.

– Érezted már valaha, milyen irányba kell menned, hogy megtaláld Huntert, és ez erősödött-e, miután megkapta a Lykánját? – kérdezi a Béta. A nő pár percig csendben van, majd bólint.

– Ez is része a család közötti köteléknek. Kell hozzá némi idő, de pár hónapon belül mindannyian képesek lesztek érezni ezt a köteléket. Ez az egyik oka annak, hogy Lykánokat alig rabolnak el – magyarázza Brent.

– Én is megérzem, ha valaki megpróbál megtalálni engem, vagy ez egyirányú dolog? – kérdezi Hunter, mire Gabe elmondja neki, hogy ez egyirányú. Koncentrált kifejezést látok Hunter arcán, és hirtelen abba az irányba mutat, amerre a Falkám található.

– Kettőt közülük erősen érzek, a másik kettőt kicsit halványabban – mondja, miközben Brentre néz. Brent és Gabe mindketten engem bámulnak, és tudom, hogy többet kell megtudnom az apjáról, mert ilyesmi hallatlan, hacsak nem volt egy magas rangú Lykán.

„Kérni fogok néhány választ a Tanácstól” – mondja nekem Brent, mintha csak olvasott volna a gondolataimban. Tudom, hogy még sok mindent el kell magyaráznunk Hunternek és Aspennek, de úgy vélem, mára ennyi elég volt.

– Hunter, ha bármit tudni akarsz vagy szükséged van valamire, kérdezheted Gabet, Brentet vagy engem, és mi minden kérdésedre válaszolunk. Mára szerintem a legfontosabbakat átvettük.

Azonban tudnod kell, hogy Brent kérdéseket fog feltenni a Tanácsnak az Apádról. Az a tény, hogy már most érzed a fiaimat, szinte lehetetlen, de amint többet megtudunk az Apádról, talán több válaszunk is lesz – mondom, mire ő megölel, és a fülembe suttog egy „köszönöm”-öt.

Elküldöm Victort Aspennel, ahogy a nő a Falka-kórházba indul a műszakjára, Gabe pedig felajánlja, hogy Hunterrel marad. Brent és én a határhoz megyünk Malcolm Alfával, hogy többet megtudjunk a két Falka közötti viszályról.

A nap hátralévő részét a másik két Alfával való tárgyalással töltöm, és Brent majdnem rohamot kap, amikor kiderül, miért állnak hadilábon egymással. Az egyik Falka harcosa Párja lett a másik Falka Gammájának, és a Gamma Alfája határozottan ellenzi az azonos nemű párokat a Falkájában.

A Gammát tárt karokkal várják a másik Falkában, de az Alfája nem hajlandó elengedni, és azt akarja, hogy utasítsa el a Párját a Falka érdekében. Visszaküldöm Brentet, hogy tartson társaságot Gabenek és Hunternek, miközben megpróbálok megoldást találni erre a kutyaszorítóra.

– Malcolm Alfa, beszélhetnénk egy pillanatra négyszemközt? – kérdezem tőle, ahogy távolabb sétálok a másik két Alfától. Amint hallótávolságon kívül érünk, megkérdezem, van-e ötlete az ügy megoldására. Pár percig gondolkodik, majd hirtelen elmosolyodik.

Elmondja, mi lenne az ő megoldása, és be kell vallanom, ez minden érintett Falka számára működhetne. Visszasétálunk a két Alfához, és elmondom nekik, mit talált ki Malcolm Alfa. Mindössze fél óra vita után mindkét Alfa beleegyezik Malcolm Alfa megoldásába.

Órákba telt kideríteni a harc okát, és kevesebb mint egy órába megoldani; Malcolm Alfa egyedül is elintézhette volna, ha beszéltek volna vele. De nem, ők inkább harcolni kezdtek, és bevonták a Tanácsot.

Nos, legalább segített megtalálni a Páromat, és alig várom, hogy hazavihessem. „Victor, Aspen még a kórházban van?” – kérdezem tőle, mire válaszolja, hogy igen. Így gyorsan a kórház felé veszem az irányt, épp időben, hogy meghalljam, amint egy nővér a másik orvossal beszélget.

– Nem értem, miért nem jöttek soha Hunterért. Minden szükséges információt megadtam nekik, és az a kis taknyos még mindig itt rohangál. Ráadásul az anyja pont Daniel Alfa Párja lett.

Miért olyan igazságtalan velem az élet? Először Aspen veszi el tőlem a férfit, akit szeretek, most meg ő Daniel Alfa Párja. Azt akarom, hogy megfizessen azért, amit a Szerelmemmel tett; miatta halott.

Azonnal megnyitottam az elmekapcsolatot, amint meghallottam Hunter nevét, és néhány harcosom már a kórháznál volt, míg Brent elindult megkeresni Malcolm Alfát.

Az orvos azonban az, aki miatt majdnem elveszítem az irányítást Joshua felett, amikor megszólal:

– Ne aggódj. Fél óra múlva Aspennek szünete lesz, és akkor többé nem lesz tüske a szemedben.

Ami Huntert illeti, felhívtam a Nagybátyját, és kiderült, hogy az Apja soha nem említette ezt a Család többi tagjának. Hamarosan kapcsolatba lép velem, amint kész a terve. Ha az Anyja halott, Daniel Alfa itt hagyja majd a lányt, és a Nagybátyjának könnyű dolga lesz megszerezni őt.

Victor tájékoztat, hogy Aspen minden nap kap egy italt a hűtőből, amit az új orvos szerez be neki, és mindketten tudjuk, hogy eléggé bízik benne ahhoz, hogy ne kérdőjelezze meg az italt.

„Nem hagyom, hogy a Lunámnak baja essen. Az életemmel védelmezem őt, Alfa.” – jelenti ki Victor, és tudom, hogy megvédi őt, vagy meghal a próbálkozásban.