Emma szemszöge

– Kösz a fuvart – motyogom, és amilyen gyorsan csak tudok, kiszállok az autóból. Nos, csak annyit értem el, hogy lejárattam magam. Még mindig fogalmam sincs, ő-e az vagy sem. Kinyitom a táskám, és előveszem az órarendemet. A szekrényszámom is rajta van.

– Meg is van – suttogom, amikor megtalálom a szekrényemet. Emily mindig segített elrendezni a holmimat. Soha nem értékeltem igazán,