Az író szemszöge

Jacob olyan jól nézett ki, mint mindig, mégis más volt. Sötét, rövid haja, amit mindig átmenetes vágással viselt, kissé lenőttnek tűnt, ahogy ott állt előtte, és zöld szemei, amelyekben általában a tudomány iránti lelkesedés csillogott, most kissé fakónak és beesettnek látszottak, és akkor beléhasított a felismerés.

Mi van, ha nem ignorálta őt? Mi van, ha beteg volt, vagy történt