Emma SZEMSZÖGE

Futni kezdek az erdőn át, de a seriff hangja csak erősödik. Valahogy sikerül lehagynom őt, hála az újonnan talált vérfarkas sebességemnek, de csak akkor állok meg, amikor elérem az erdő legmagasabb pontját.

Végre megengedem magamnak, hogy megpihenjek a hideg, kemény, levelekkel borított talajon.

A szőrös, véres,armos kezeimet bámulom, és könnyek telítik meg a szememet.

– Szörnyeteg