Luca szemszöge

– Úgy értem... nem mondtam el neki, mi történt valójában.

Egy pillanatra elhallgatott. – De belém fojtotta a szót, még mielőtt befejezhettem volna. Azzal vádolt, hogy csak kitaláltam az egészet, és hogy túl élénk a fantáziám ahhoz, hogy ilyeneken járjon az eszem. – Halkan beszélt, hangja ismét elcsuklott, mintha bármelyik pillanatban sírva fakadna. Pislogtam egyet, próbálva felfogni