Luca szemszöge

Most, hogy mindkét kezem üres volt, felemeltem őket, és az arcom elé tartottam, majd beleüvöltöttem egy kicsit, úgy érezve, szükségem van egy kis kiútra mindazért, ami a mellkasomba nyilallt. Nem engedhettem el magam úgy, ahogy valójában szerettem volna, egyrészt mert nyilvános helyen voltam, másrészt nem engedhettem meg magamnak egy összeomlást ilyenkor, amikor erősnek és érzelemme