Luca szemszöge

Armani életben volt, és csak ez számított. Miután elkaptuk az egész mögött álló férfit, akit szintén karon és lábon lőttek, túszként magunkkal vittük, mert még rengeteg válasszal tartozott nekem.

A karjaimba vettem Armanit, és megbizonyosodtam róla, hogy lélegzik, mielőtt óvatosan felemeltük és betettük az autójába. Enyhe kifejezés lenne azt mondani, hogy nem okoltam magam mindazért