James szemszöge

Egyetlen bólintással válaszoltam.

– Valóban az – mormoltam halkan, miközben a tekintetem a pohárra szegeződött, amit még mindig a kezemben tartottam.

Luca hallhatóan felsóhajtott, amitől felpillantottam rá, tekintetünk találkozott, és abban a pillanatban valami átvillant a szemén, közvetlenül azelőtt, hogy folytatta volna a beszédet.

– Tudod, sosem szerettük azt a tényt, hogy nekün