Samuel odalépett Natalie-hoz, és az esernyőt a feje fölé tartotta.

„Jól ment?” – kérdezte mosolyogva.

„Igen, egész jól. Ugye nem unatkoztál?” – kuncogott a nő.

„Miért unatkoznék, miközben rád várok?” Samuel szeretetteljesen Natalie-ra nézett, majd folytatta: „Megint rákezdett az eső. Sietnünk kellene vissza a kocsiba, különben megkockáztatjuk, hogy bőrig ázunk.”

„Rendben.” A nő bólintott, és kilép