Carolyn

Valósággal szédülök az izgalomtól, mint valami iskoláslány, amikor vacsora után eljövök Codytól. Nem sürget, és ezt nagyra értékelem. Egy lágy csókkal az ajkamon és egy öleléssel búcsúzik, amely mintha minden fájdalmamat elvenné. Beszélnem kell Ashlynnel.

A lakása felé veszem az irányt; közel jár az idő este kilenchez, és holnap dolgoznia kell, szóval tudom, hogy valószínűleg még fent van,