Shawna szemszöge

A nap már lemenőben volt, ahogy kisétáltunk a tóból a sziklához, ahová korábban hanyagul ledobáltuk a ruháinkat. Felöltöztünk, majd helyet foglaltunk a homokos parton, hogy végignézzük, ahogy a nappal maradványai eltűnnek a túloldali hegyek mögött. Ott ültem, csavargatva a hajamat, hogy kinyomjam belőle a vizet, miközben Michael lusta köröket rajzolt a hátamra. – Visszainduljunk?