**Alora szemszöge**

Éreztem, ahogy a helyére pattan. Éreztem, ahogy a föld megremeg alattunk, a többiek felhördültek, ahogy a talaj rázkódott. Aztán megláttam. A kötelékünk egy végtelen gyűrű volt, amely kinyúlt az időn át... végtelenül... az erőnk visszatért hozzánk.

Egy olyan erő, amelyről azt hitték, rég elveszett ezen a világon, minél távolabb kerültek fajunk elsőitől. Ez az erő most felébredt