Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Nem hiszem el, hogy évekig kémkedtél utánam! Évekig! – ismétlem.
– Ez határsértés, nem beszélve arról, hogy kifejezetten hátborzongató! – leugrottam a kanapéról, a fejem kicsit szédül a hirtelen mozdulattól, szaporán pislogok, kitisztítva a látásomat, majd elkezdtem fel-alá járkálni a szobában.
Ó, istenem!
Ó, istenem!
Ó, istenem!
– Ez őrület. Ti srácok... ti vagytok, gyerünk már! – villámló tek