A reggeli a Blackwell-házban mindig kínszenvedés volt, de Alex elviselte. Az anyjáért. A bátyjáért. Olyan okokból, amelyeket már maga sem értett teljesen.

Alex csendben ült, kényszerítve magát, hogy megegye a tányérján lévő tojást és pirítóst. Apja dörgő hangja visszhangzott az ebédlőben, ahogy valakivel kiabált a telefonon; a feszültség már azelőtt tapintható volt, hogy a nap egyáltalán elkezdődö