Enzo:

A tekintetem találkozott Alariáéval, ahogy belépett az étterembe, én pedig felálltam, hogy üdvözöljem.

– Micsoda úriember – jegyezte meg, én pedig félmosolyra húztam a számat, és a kanapé felé biccentettem, hogy üljön le.

– Feltételezem, hajlandó vagy kávét inni? Vagy ez tiltott a szótáradban? – kérdeztem, mire ő a szemét forgatta.

– Persze, amíg nem borítjuk ki a pohár tartalmát, addig nem