Enzo:

– Isten hozott itthon, szerelmem – mondta Katherine, rám mosolyogva.

Visszamosolyogtam, átkarolva a derekát, miközben vártam, esélyt adva neki, hogy elmondja, mi történt. Tudtam, hogy nem fogja, de egy kis részem remélte, hogy megteszi. Legalább egy kis békét hozott volna nekem a tudat, hogy nem a hátam mögött csinál valamit. Bármi is volt az ok, hajlandó voltam meghallgatni.

– Szia – mondta