Alaria:

– Szia, anya! – köszönt el Ashton, én pedig elmosolyodtam, és szorosan megöleltem.

Megpuszilta az arcomat, én pedig figyeltem, ahogy besétál az osztályterembe, és elfoglalja a helyét az osztálytársai mellett. Kimondhatatlanul örültem neki, hogy sikerült barátokat szereznie és beilleszkednie.

– Hogy viselkedik az órán? – kérdeztem a tanárnőjét, karba tett kézzel.

– Ő az egyik legjobb, Ms. A