Enzo:

Gondolatokba merülve ültem, mielőtt meghallottam volna a verandaajtó nyílását, ahogy Alaria kilépett hozzám.

Nem szólt egy szót sem, és én nem fordultam felé. Mégis meglepődtem, amikor egy takarót terített a vállamra, majd hátrébb lépett.

– Hideg éjszaka van. Alfa vagy sem, téged is megviselhet – mondta, távolságot tartva. Az ölembe néztem, és felsóhajtottam.

– Mindig is jobb voltál hozzám,