Enzo:

– Jól vagy? – kérdeztem, Alariára nézve, aki csendben volt.

A lábára nézett, és bólintott. Kezembe vettem a kezét, gyengéden megszorítva, mire elmosolyodott, ahogy rám nézett.

– Köszönöm, hogy megvédtél engem és Ashtont – mondta, én pedig rámosolyogtam.

– Nem kell megköszönnöd, Alaria. Ti vagytok a családom, mindketten – mondtam, és ő gyengéden megszorította a kezem, mielőtt elengedtem volna