Alaria:

Elmosolyodtam, ahogy Enzo átkarolt és a mellkasához húzott. A tekintetem ellágyult, ahogy kihúzta magát belőlem, mielőtt újra belém döfött volna. Szeme minden lökésnél az enyémre szegeződött.

– Szeretlek – suttogta, és felém hajolt, hogy a leggyengédebb csókkal forrjon össze az ajkunk.

– Én is szeretlek – feleltem, karjaimat a nyaka köré fonva, magamhoz húzva őt, elmélyítve a csókot.

Szoro