Hayley szemszöge:

– Mit csinálsz, Benjamin? Engedj el! – kapálóztam ösztönösen, teljesen zavarba jöve. Ha nem borult volna sötétség a hegytetőre, biztosan látná, mennyire kipirult az arcom. Olyan vörös volt, mint egy érett alma.

Benjamin összeráncolta a homlokát, miközben rám nézett. – Nem azt mondtad, hogy fáj a lábad?

Elkaptam a tekintetemet, és próbáltam magyarázkodni: – De azért tudok járni.

–