Hayley szemszöge:

Thomas a szégyen és a megkönnyebbülés keverékével nézett rám, még mindig ügyelve arra, hogy elrejtse Alfa kilétemet. Csak ennyit kiáltott: "Főnök!"

Látva, hogy sértetlen, a mellkasomat nyomó súly végre eltűnt.

"Örülök, hogy jól vagy" – nyugtattam meg.

A sebhelyes férfi felé fordultam, és azt mondtam: "Hoztam a pénzt, a kocsiban van. Láttam az embert, akiért jöttem, most elviszem.