A padláson Laurel asszony a Virginia nevű nővel szemben ült; arcára mélyen kiült a bánat. Szeme megtelt könnyel, miközben mélyet sóhajtott.

– Virginia, mindannyian oly szerencsétlenek vagyunk. Alan és Peter még mindig kórházban vannak, te pedig így végezted, engem, egy öregasszonyt magamra hagyva, hogy egyedül nézzek szembe azzal a démonnal.

Hangja megremegett, ahogy folytatta:

– Túl öreg vagyok m