11. fejezet

*„Egy vacsorapartin bölcsen kell enni, de nem túl sokat, és jól kell beszélni, de nem túl bölcsen.”*

*– W. Somerset Maugham*

Ahogy az ebédlőbe vezető ajtó előtt álltunk, semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, mennyire nyirkos a tenyerem. Mi lesz, ha az Alfakirály kezet akar fogni? Nyújtsam oda neki az izzadt kezemet? A vérfarkasok érzékei kiélesedtek; kizárt, hogy ne venné észre,