33. fejezet

„A családok olyanok, mint az ágak egy fán. Különböző irányba növünk, de a gyökereink ugyanazok maradnak.”

Ismeretlen

Ahogy ott álltam a zsúfolt LAX terminálon, nem emlékeztem, mikor éreztem magam utoljára ennyire elveszettnek.

Miután Alessia és én leszálltunk a gépről, a búcsúnk rövid volt. Megígérte, hogy elmondja a családomnak, hogy biztonságban vagyok, és jó vadászatot kívánt – eze