Laurel csalódottan hagyta el az esküvőt, de nem lepődött meg. Ehelyett tele volt dühvel, és alig bírta méltóságteljesen tartani a lépteit, de amint az ajtó becsukódott mögötte, felüvöltött mérgében.

Sosem lett volna szabad elfogadnia Adolph meghívását. Ha viszonozni akarta volna a szívességét, választhatott volna valami mást is! Bedőlt a férfi sármjának és szónoklatának.

– Soha többé – sziszegte,