Laurel és Adolph a papnővel költötték el az ebédet és a vacsorát. A lány egy kicsit túl fáradt volt ahhoz, hogy vállalkozzon a templom bejárására, de Adolph elkísérte őt a szállására, egy tiszta, tartózkodó csókot nyomott az arcára, és jó éjszakát kívánt neki. Laurel nem emlékezett rá, mikor aludt el, de felfrissülve ébredt. Álomtalanul aludt, és nyugodtan ébredt fel. Talán volt valami igazság abb