Emily szemszöge

Szorongva és idegesen átkacsáztam apa kis szobájához. Bekopogtam az ajtón, és vártam, hogy kinyissa.

Kigurult a kerekesszékével, jó reggelt kívánt, amíg meg nem látta az arcomat, és meg nem állt. Kezével jelelte: – Mi a baj?

A hasamat fogtam, a szívverésem kihagyott egy ütemet. – Nem találom Lucyt. Nem jött vissza tegnap éjjel a futásból.

Nagyon szokatlan volt Lucytól, hogy ilyenko