ARES

– Ööö, magatokra hagyunk titeket beszélgetni – motyogja Gorjon, talán megérezve a változást a levegőben. Tapintani lehetett a feszültséget. Szinte maga után rángatja a testvérét, ahogy eltűnnek az ajtón túl. Őszintén szólva, már el is felejtettem, hogy itt vannak.

Rue a sokk és a hitetlenkedés keverékével bámul rám. Aztán ritka szemei végigpásztázzák vonásaimat, mintha hazugságot keresnének a